Zoran Đorđević szerbiai munkaügyi, foglalkoztatási
és szociálpolitikai miniszter igazi munkásember. Reggel 5-kor kel, otthon edz,
hetente háromszor komolyabban is, vagy három órát. Egész nap dolgozik,
éjjel-nappal azon gondolkodik, hogyan lehetne a munkásoknak még jobb. Keresi a
befektetőket, tárgyal, szervez. Mindez mellett figyel az öltözködésére, a
megjelenésére. És mire beállítja a frizuráját, azzal is elmúlik egy kis idő... Nem szereti az éjszakai életet, néha elmegy egy komolyzenei
koncertre, vagy valamilyen hivatalos vacsorára.
Đorđević sok minden volt már életében. Szépen
lassan mászott fel a ranglétrán. Kezdetben Jorgovanka Tabaković, a Szerb
Nemzeti Bank kormányzójának sofőrje volt. Közben belépett a haladó pártba, honvédelmi
miniszter lett belőle. Majd munkaügyi. Példát vehetnénk róla, hogy kell
politikai karriert építeni, hogy lehet meggazdagodni, azután meg már könnyű az
észt osztani.
Május elseje alkalmából üzent is a dolgozóknak:
Rend, munka, fegyelem! Mert a munka ünnepének ez a jelentése, munkával kell
ünnepelni. Csak ez után jöhet a rostélyozás, a söröcske, hiszen gondoskodni
kell a családról is.
Azt azért elismerte a Kurir napilapnak adott
interjújában, hogy a munkások kicsit elégedetlenek a fizetésükkel, anyagi
helyzetükkel. Ők, a kormány tagjai mindent megtesznek, hogy javítsanak ezen. Jött
a szokásos szöveg, hogy hány száz befektető érkezett az országba, hogy csökken
a munkanélküliség, hogy jó irányban megváltozott az államnak a munkásokhoz való
viszonyulása, hogy emelkednek a fizetések folyamatosan, hogy javulnak a
munkakörülmények, javul a munkahelyi biztonság. Már az óvodások is fújják
fejből ezeket, annyiszor hallották. És tudják, hogy a bácsik, nénik, akik
ezeket mondják ott fenn a parlamentben, hazudnak. Csak azt nem értik, hogy az ő
nyelvükre miért nem tesz parazsat a Jézuska, ha nem mondanak igazat. És aki
örömest hazudik, az örömest lop is, van egy ilyen közmondás… Huhh, de csúnyán néz erre a mondatomra...
Könnyen beszél a miniszter úr, van pár háza, igaz,
még nem mindegyiket legalizálta, pár autója, több vállalata, csak a
minisztériumban százezres fizetése. Bele sem tud gondolni, hogy 25-30 ezresért
tényleg sokan dolgoznak szorgalmasan még május elsején is. És lehet, hogy még
rostélyosozni sem lesz idejük.
A délvidéki dolgos emberek tudják, hogy mi a rend,
munka, fegyelem. A földművesek szorgalmasan tevékenykednek a határban, etetik
otthon az állataikat. Nézik a felhőket, várják a szép időt, várják az esőt.
Várják, hogy megbecsüljék munkájukat. Az egészségügyben dolgozók sem tudják,
hogy mi az az ünnep.
Jó lenne, ha a miniszter úr saját párttársai
között nézne szét. Sokan azt sem tudják, milyen munkahelyen dolgoznak, csak
kapják a fizetésüket, mert hű pártkatonák. Tudnia kellene, hogy mindig a
fejétől bűzlik a hal…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése