2018. május 17., csütörtök

NINCS MÁR...


Sok mindent megszűnt Szabadkán az utóbbi években. Nincs tovább Trenchtown fesztivál, ahol évek alatt több országból több ezer fellépő érkezett. Volt ott elektronikus zene, Raggae sarok, rock, blues, koncertek sorozata, külföldi és hazai modern művészetek ötvözete, különböző zenei irányzatok megszólaltatása, ökológiai programok, képregényrajzolás, fafaragás, táncoktatás, zsonglőrködés. Multikulturális közeg, demokratikus szellemiség, tolerancia. Szerb és magyar nyelven. Tízezrek látták, hallották, élték át a fesztiválhangulatot. Nem kellett a városnak.


Gazdagította Szabadka zenei kínálatát az Ambus Fesztivál is. Érdeklődtek iránta a fiatalok és az idősebbek is. A rendezvényen olyan előadók léptek fel, akik az új zenei szemléletet képviselik, előadásukkal pedig egy különleges élményt nyújtottak a nézők, hallgatók számára. Nincs már.
Az irodalom népszerűsítése, a kortárs hazai, regionális és európai irodalom megismertetése volt a célja az Írók gyújtópontban Nemzetközi Irodalmi Fesztiválnak. Az írott szót népszerűsítette, a közönség megismerkedhetett az aktuális hazai, regionális és az európai irodalommal. Több helyszínen kísérő rendezvényekre is sor került, kiállításokra, koncertekre, könyvbemutatókra. Ez a fesztivál sem várja már az érdeklődőket.

Nem olvashatjuk már a kARTon című kétnyelvű folyóiratot sem. Helyi alkotók lapja volt, nyelvtől és nemzeti hovatartozástól függetlenül kínált megjelenési felületet képzőművészeknek, íróknak, költőknek, képregényszerzőknek.


Űrt hagyott maga után a Danilo Kiš Alapítvány is. Pedig újraformálta a város művelődési életét, számos rendezvényük volt a művelődés, a művészet, a tudomány területén. Bárki bekapcsolódhatott a munkába. Már nem teheti meg senki sem.


Nincs már YU FEST kávézó sem. Terasza az egykori Népszínház alatt és előtt volt. Halkan szólt a zene, jókat lehetett nézelődni, egy-egy ismerősre lelni. Hétvégén jobbnál jobb koncertek voltak a kávézóban.


A Papillon kávéházban sem kávézhatunk. A tulajdonos mindig pici csipke alátétet tett a csésze alá. Nincs már egyedi hangulat, zsongás, nincsenek vendégek sem. A szabadkai Gyömbér Károly tervezte, zentai és szabadkai mesterek kivitelezték. A berendezés tökéletes hitelességgel idézte fel a századforduló iparművészetét, a szecessziós stílust.


A 47. születésnapja előtt viharos körülmények között megszűnt a nagy szakmai hagyománynak és népszerűségnek örvendő Szabadkai Rádió műsorsugárzása. Pártatlanul szeretett volna tájékoztatni. Nem engedték. Hiába nevelt ki és adott számos írástudó embert a szakmának, nem érdekelte a hatalmon lévőket a rádió sorsa. Nem vették figyelembe a 6500 támogató aláírást. Elhallgattatták.


Nincs már Fészekrakó Alap, amely 2 millió eurós költségvetéssel működött.  Nincs már lehetősége a szabadkai fiatal házaspároknak, hogy a város támogatásával kedvezményes lakáshitelhez jussanak.
Senki nem látogathatja tovább a nagy sikerű a Metamorphozis -  a drog című kiállítást. Pedig annak idején mindenki támogatta. A város, a tartomány, a magyar állam. Az Exspecto Mentálhigiéné Alapítvány kiállítását több tízezren látták. Én is jártam a nappali szobában, láttam a személyes tárgyakat, az albumokat. Hallottam a pszichológusok érdekes, gyermekközpontú előadását, magyarázatát. Végigjártam a drogvesztő utat. Fontosnak tartottam, hogy a gyerekeim is eljussanak.


A politika belegázolt a kultúrába. Régen, nem is olyan régen fantasztikus együttműködésre voltak képesek a nemzetek. Létezett egy szabadkai identitás, ez már sajnos eltűnt. Mintha egy intellektuális pusztaság maradt volna.


A Szerb Haladó Párt választási kampánya keretében Szabadka főterén Aca Lukas turbofolk énekes adott koncertet. Ő köztudottan kábítószer-élvező, többször volt elvonókúrán. Tavaly a haladó Szabadkára Aleksandar Vučić hűséges támogatója, a büntetett előítéletű Ceca érkezett, aki a háborús bűnökért körözött Arkan özvegye. A főtéri szilveszterezés magyar előadók nélkül zajlott. Akit érdekelt, az Topalko népdalénekest, a Farm nevű ízléstelen valóságshow győztesét hallgathatta.


Még sorolhatnám, mi minden szűnt meg a városban. Mindennek van oka is. Pénzhiány, túl hangos, nem kell, politikai leszámolás egymás között. A levét mi, egyszerű polgárok isszuk meg. A magyarok még mindig többségben vannak Szabadkán. Kulturális értékeink és tevékenységeink azonban egyre inkább háttérbe szorulnak. Meddig tűrjük ezt?


1 megjegyzés:

  1. Egyetértek! Sajnos hasonló a helyzet Magyarkanizsával, Zentával, Adával és minden magyarlakta kisvárossal, településsel... Hamarosan, ha folytatódik ez a "trend", valóban srpska Vojvodina lesz és félő, hogy srpska Szabadka. Nincs Kanizsán Jazz fesztivál, Horgászfesztivál,nincsenek vonzó nyári zenei estek, színházi előadások, a Tanyaszínház kivételével, stb stb!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...