Szerbiában újabb változások lesznek a
nyolcadikosok kisérettségi vizsgáján. Sok változatot ismerhettünk már meg,
sokszor változtatták azt, hogy hogyan is számolják a százalékokat, a pontokat,
hogyan kapják meg a maximálisan elérhető 100-at. Pedagógus, szülő legyen a talpán,
aki ezt követni tudja…
Mint ismeretes, évekig csak
anyanyelvből és matematikából írtak tesztet az általános iskolák végzősei, majd
pár éve bevezették a vegyes (kombinált) tesztet is, mely öt tantárgyat ölel
fel. A történelmet, a biológiát, a földrajzot, a kémiát és a fizikát. A diákok
összesen száz pontot szerezhetnek, és a legújabb változat szerint ebből hatvan
pontot (tavaly hetven volt) a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályban elért
eredményük alapján, negyvenet (tavaly harminc volt) pedig a kisérettségin. Az
elmúlt iskolaévben tesztenként 10 pontot gyűjthettek össze a nyolcadikosok, az
idén ezt is változtatták. Az anyanyelvi teszten 13, a matematikán szintén 13,
az öt tantárgyból álló vegyes teszten pedig 14 pontot lehet majd szerezni. A
záróvizsgák végleges eredményeinek közzététele után jöhet a kívánságlisták
kitöltése, majd egy hét után kiderül, hogy ki melyik középiskolába jutott be,
és következhet az iratkozás.
Elolvastam a legújabb Szabályzatot. Már a negyedik szakaszban érdekességre
bukkantam. Az a diák, aki a hatodik osztályt külföldön fejezte, nem érdekes,
hogy milyen jegyei voltak, 20 pontot kap. Semmi átlagszámítás, mintha
színkitűnő lett volna. Ha a hetedik vagy a nyolcadik osztályt fejezte a diák
külföldön, akkor a meghatározott létszámon felül iratkozhat be a számára kedves
középiskolába.
2016-ban meghatároztak egy 50 pontos
küszöbértéket, melyet a diákoknak el kell érniük ahhoz, hogy négyéves szakra
iratkozhassanak. Ez az idén is érvényes. Ha kevesebb pontot gyűjtenek össze,
hároméves szakra mehetnek csak.
A Szabályzat külön fejezetet szentel a roma
gyerekek beiskoláztatásának. Ők más rendszer szerint felvételiznek, kedvezőbb
feltételek mellett, másként számolják a pontjaikat. Ha nyilatkoznak a
nemzetiségükről, hogy romának vallják magukat, akkor az iskolában és a
kisérettségin elért pontjaikhoz még 30%-ot hozzátesznek. Ha még szociális
segélyt is kapnak, akkor 35%-ot.
A
záróvizsgák körül több botrány is volt az elmúlt években. Kiszivárogtak a
feladatok, nem voltak azonosak a szerb nyelvű és magyar nyelvű
matematikatesztek. Egyes iskolákban kiemelkedő eredmények születtek, mert az
ügyeletes tanárok segítettek a megoldásban. Az oktatási minisztériumnak van egy
olyan ötlete is, hogy minden olyan terembe, ahol a teszteket írják, kamerákat
szereltetnek be, hogy ellenőrizni tudják a folyamatot. Azt is nyilatkozta a
miniszter, hogy nem vidékről érkeznek majd tanárok, hanem minden iskolában az
ott dolgozók ügyelnek. Hogy segítenek-e a tanárok a diákoknak? Hamarosan ez is
kiderül.
A szülők, diákok még így május közepén sem tudják,
hogy milyen középiskolák nyílnak magyar nyelven. Nem nyilatkoznak az
illetékesek sem. A minisztérium honlapján megjelent TÁJÉKOZTATÓ tele van
hibával.
Esélyegyenlőség
van Szerbiában, azt mesélik…



























