Szerbiában újabb változások lesznek a
nyolcadikosok kisérettségi vizsgáján. Sok változatot ismerhettünk már meg,
sokszor változtatták azt, hogy hogyan is számolják a százalékokat, a pontokat,
hogyan kapják meg a maximálisan elérhető 100-at. Pedagógus, szülő legyen a talpán,
aki ezt követni tudja…
Mint ismeretes, évekig csak
anyanyelvből és matematikából írtak tesztet az általános iskolák végzősei, majd
pár éve bevezették a vegyes (kombinált) tesztet is, mely öt tantárgyat ölel
fel. A történelmet, a biológiát, a földrajzot, a kémiát és a fizikát. A diákok
összesen száz pontot szerezhetnek, és a legújabb változat szerint ebből hatvan
pontot (tavaly hetven volt) a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályban elért
eredményük alapján, negyvenet (tavaly harminc volt) pedig a kisérettségin. Az
elmúlt iskolaévben tesztenként 10 pontot gyűjthettek össze a nyolcadikosok, az
idén ezt is változtatták. Az anyanyelvi teszten 13, a matematikán szintén 13,
az öt tantárgyból álló vegyes teszten pedig 14 pontot lehet majd szerezni. A
záróvizsgák végleges eredményeinek közzététele után jöhet a kívánságlisták
kitöltése, majd egy hét után kiderül, hogy ki melyik középiskolába jutott be,
és következhet az iratkozás.
Elolvastam a legújabb Szabályzatot. Már a negyedik szakaszban érdekességre
bukkantam. Az a diák, aki a hatodik osztályt külföldön fejezte, nem érdekes,
hogy milyen jegyei voltak, 20 pontot kap. Semmi átlagszámítás, mintha
színkitűnő lett volna. Ha a hetedik vagy a nyolcadik osztályt fejezte a diák
külföldön, akkor a meghatározott létszámon felül iratkozhat be a számára kedves
középiskolába.
2016-ban meghatároztak egy 50 pontos
küszöbértéket, melyet a diákoknak el kell érniük ahhoz, hogy négyéves szakra
iratkozhassanak. Ez az idén is érvényes. Ha kevesebb pontot gyűjtenek össze,
hároméves szakra mehetnek csak.
A Szabályzat külön fejezetet szentel a roma
gyerekek beiskoláztatásának. Ők más rendszer szerint felvételiznek, kedvezőbb
feltételek mellett, másként számolják a pontjaikat. Ha nyilatkoznak a
nemzetiségükről, hogy romának vallják magukat, akkor az iskolában és a
kisérettségin elért pontjaikhoz még 30%-ot hozzátesznek. Ha még szociális
segélyt is kapnak, akkor 35%-ot.
A
záróvizsgák körül több botrány is volt az elmúlt években. Kiszivárogtak a
feladatok, nem voltak azonosak a szerb nyelvű és magyar nyelvű
matematikatesztek. Egyes iskolákban kiemelkedő eredmények születtek, mert az
ügyeletes tanárok segítettek a megoldásban. Az oktatási minisztériumnak van egy
olyan ötlete is, hogy minden olyan terembe, ahol a teszteket írják, kamerákat
szereltetnek be, hogy ellenőrizni tudják a folyamatot. Azt is nyilatkozta a
miniszter, hogy nem vidékről érkeznek majd tanárok, hanem minden iskolában az
ott dolgozók ügyelnek. Hogy segítenek-e a tanárok a diákoknak? Hamarosan ez is
kiderül.
A szülők, diákok még így május közepén sem tudják,
hogy milyen középiskolák nyílnak magyar nyelven. Nem nyilatkoznak az
illetékesek sem. A minisztérium honlapján megjelent TÁJÉKOZTATÓ tele van
hibával.
Esélyegyenlőség
van Szerbiában, azt mesélik…
Érdekelne,hogy melyik ez a szabályzat? Hol található? Csak annyi van meghatározva hogy van egy ilyen szabályzat,de a forrás megnevezése nélkül. Ha már blogot vezet kedves Emma, akkor ne csak egy screenshottal igazolja, hogy ez így van, tessék megnevezni hogy honnan származik az informàció. Akkor hitelesnek minősülnek az írásai, így viszont csak figyelemfelketésre való félinformációnak minősül az egész.
VálaszTörlésTisztelt József!
TörlésKöszönöm észrevételét, a következőkben megjelölöm a forrást is. A Szabályzat, melyről írtam, a Pravilnik o upisu učenika u srednju školu. 2018. március 31-én lépett hatályba. A következő linken található: https://www.paragraf.rs/propisi/pravilnik-o-upisu-ucenika-u-srednju-skolu.html
További jó olvasást!
Tisztelettel, Emma