Szerbiában
2012-ben hoztak törvényt a vízlecsapolási illeték fizetéséről. Ez alapján
állapítják meg a termő-és erdőföldekről, építési telkekről, a közutakkal borított
és egyéb földterületekről való vízlecsapolás éves díjának mértékét. Egészen
2015-ig nem alkalmazták a törvényt, akkor érkezett meg a lakosok címére
meglepetésként az adóügyi hivataltól a befizetésről szóló számla. Visszamenőleg
a 2013-as és 2014-es évre. Az állt rajta, hogy 15 napon belül fizetniük kell,
vagy kényszermegfizettetésre kerül sor.
Mindeddig
csak azoknak kellett ezzel foglalkozniuk, akiknek mezőgazdasági földterületeik
voltak mostantól pedig mindenkinek, akinek a nevén bármilyen terület, erdő,
telek, építkezési terület van. A termőföldek után a lecsapolási díj évi összege
a kataszteri jövedelemtől függ. Másként fizetnek a jogi személyek másként a
természetes személyek. Másként községenként. Ezt bizottság állapítja meg. Más
összegek vannak a rétek, legelők, erdőföldek, építési telkek, közutakkal
borított és más földterületek esetében. A lecsapolási díj évi mértéke a telek,
illetve a föld szerinti kataszteri község mezőgazdasági telkeinek átlagos kataszteri
jövedelmétől függ, és a termőföldek lecsapolási díjának a hússzorosa. A
lecsapolási díjat a vízügyi törvény (ez megjelent a Szerb Köztársaság Hivatalos
Közlönyében) értelmében kell elszámolni, kiróni és behajtani.
Hatalmas
felháborodást okozott a csekkek érkezése, de mint minden, ez is elmúlt. A
vajdaságiak, mint mindig, a legnagyobb százalékban tettek eleget kötelezettségeiknek.
A fizetendő díjat a vízelvezető rendszerek, csatornahálózat (22 ezer kilométer
van csak Vajdaságban!), az infrastruktúra, szivattyútelepek, mezőgazdasági,
erdészeti földterületek korszerűsítésére, karbantartására fordítják. A
vízlecsapolási illetékből jut a vízgazdálkodással megbízott közvállalatokhoz is,
ők tartják karban az öntözőcsatornákat. Ez mind a lakosság érdekeit szolgálja
aszály esetén, de így védekeznek a belvizek ellen is.
Miután
a kataszterből kapják az adatokat, rengeteg hiányosság van. Nem is értik
egyesek, hogy milyen területeiken végzik a lecsapolást, mert az nincs is a
tulajdonukban. Nem is akkora területen élnek. Több éve elhunyt személyek nevére
is érkezik végzés. Utóbbi esetben a rendőrségtől kérik az adatokat. A polgárok meg
szaladgálhatnak, hogy most mi is van… Valamilyen hiba van a rendszerben. Néha
úgy tűnik, hogy valaki a hasára csapott, majd kiküldött valamilyen összegeket.
Ez pár száz dinártól több tízezer dinárig terjed. Ja, és nem lehet fellebbezni
a végzés ellen. Közigazgatási pert lehet indítani. Ihhh…
A
legmorbidabb esetek a 2014-es hatalmas szerbiai árvízkor voltak. Azok a
szerencsétlen emberek is kaptak vízlecsapolási díjat, akiknek mindenüket
elvitte az ár. Még morbidabb, hogy ki is kellett fizetniük.
Most
újra érkezett a postás. Hozta a csekkeket a 2015-ös, 2016-os évre. A fizetési
határidő ismét 15 nap. Nem tudom, én olyan területen élek, ahol nem lecsapolni,
hanem öntözni kell. Sok ismerősöm viszont panaszkodik, hogy egy nagyobb esőzés
után a talajvíz elönti a pincéjüket. Szerbia olyan helyein, ahol meg árvizek
vannak folyamatosan, ott meg nem tettek évek óta semmit. Máshol sem a víz
kérdésében. Ma is több településen esik az eső, és több települést öntöttek el a
megáradt folyók.
Haladó Szerbia.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése