2018. május 10., csütörtök

130 km/h A MEGENGEDETT SEBESSÉG A SZERBIAI AUTÓPÁLYÁKON


Zorana Mihajlović építésügyi, közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési miniszter 2017 augusztusában jelentette be, indítványozni fogja, hogy 130-ra emeljék a maximális sebességet a szerbiai autópályának nevezett valami egyes helyein, mert erre minden feltétel adott. És a miniszter asszony elképzelését a kormány ma el is fogadta. Nem csak egyes helyekre, hanem az egész pályára. A 10 km/h-val történő emelést azzal indokolta, hogy az utóbbi években minden tudásukat bevetették az útépítők, hogy ugyanolyan minőségű utakat építsenek, mint amilyenek Európában is vannak. Khm, khm, azért attól a minőségtől még messze vagyunk… Olyan modern autópályáink vannak, hogy ilyenek sehol sincsenek. A toldozások, foltozások, a lyukak, rések számában biztosan megelőzünk mindenkit Európában…


Gondolom, pillanatok alatt majd átalakítják a rendszert, amely azt méri, hogy az egyik fizetőkaputól a másik fizetőkapuig mennyi idő alatt tette meg az autó a távolságot, és ami alapján a számítógép kiszámítja, hogy mennyi az autó átlagsebessége. Most már csak 130 km/h felül büntetnek a rendőrök.
Amilyen autóállományt vezetünk, 130-nál már szét is esnek… Már 100-nál is… Kedves Zorana asszony, nem csak emelés kell, hanem járható autópálya! Meg jobb fizetés. Meg jobb autó.


        Veszélyes az A1. Mintha elátkozták volna a Topolya – Bácsfeketehegy szakaszt. Akár a veszélyt jelző vagy a fekete pont táblát is kitehetnék. Ez az elővigyázatosságot fokozná. Romániában például 2014-ben vezették be ezt az új táblát, melyet olyan útszakaszokra helyeznek ki, ahol egy kilométeren, öt év leforgása alatt 10-nél több súlyos közúti baleset történt, és amelynek 10-nél több súlyos sérültje volt. Hiába beszélünk egyenes részről a Topolya – Bácsfeketehegy szakaszon, rengeteg baleset történik. Tömegszerencsétlenségek, kigyulladt autók, felfordult autóbuszok, súlyos sérülések, halálos áldozatok. Pedig őket is hazavárták…


        Évről évre ugyanaz a gond. Hazafelé tartanak a vendégmunkások, a mieink és a törökök is. Nyaralnak az emberek. A szerb-magyar határt hétvégenként, nyáron meg sem lehet közelíteni, a fizetőkapuknál kígyózó sorok várakoznak órák hosszat. Az utasok többször is felvetették, hogy valamilyen megoldást kellene találni erre a problémára, de az illetékesek hallgatnak. A várakozási idő nem csökken a határon, a szerbiai pályadíj fizetési rendszert sem egyszerűsítik, sőt újabb kapuk épülnek.
        Itt épül egy szakasz, ott épül egy szakasz. Hivatalosan átadják a politikusok, tapsolnak a kivezényeltek. Elmondják, hogy a mi autóutunk a legmodernebb, a legszebb, a legkorszerűbb egész Európában… Ez jutott nekünk. Néhol lyukas, néhol a vesekövet is elmozdítja a helyéről. Egyes helyeken lezárják, építenek, foltozzák. Az jutott eszembe, most ahogy utaztam rajta, hogy mintha a szürke 50 árnyalatát aszfaltozták volna bele az útépítők… A GPS sem tudja követni, hol, mi történik. Folyamatosan építkeznek, de sosincs vége. El sem tudom képzelni, hogy mikor lesz kész, mikor lesz olyan, hogy Horgostól a macedón határig befejezzék...

        Vigyázzunk magunkra és másokra is! Nemcsak az autóúton, az autópályán, a közúton, hanem úgy általában...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...