2017. augusztus 28-án újra útjára indult
az Áll az alku televíziós vetélkedő. Bevallom, valamikor tíz éve láttam belőle
egy adást, elég is volt. Meg ma,
teljesen véletlenül. Rosszul nyomtam meg a távirányító gombját. A játékhoz csak
szerencse kell, tudás nem igazán. Táskákat kell nyitogatni, ennyi. Jobban
szeretem a műveltségi vetélkedőket. Egy fiatalember játszott éppen, és olyan
jókat mondott, hogy leragadtam. Valamiket számolt, statisztikai adatokat írt, logikai
összefüggéseket keresett, hogy melyik táskában lehet az 50 millió forint. Róka
néven szólította a műsorvezető, Gundel Takács Gábor. Gondoltam, biztosan a
ravaszsága miatt nevezték el a többiek Rókának, biztosan valamilyen furfangos
számítások alapján szeretné megnyerni a főnyereményt.
Miután Google a barátom, és mivel
véletlenek nincsenek, pillanatok alatt kiderítettem nagy nyomozói szaktudásomnak
köszönhetően, hogy egy délvidéki fiatalember előtt van a 14-es táska. Immáron nyolcadszor.
A becsületes neve egyébként: Róka Gáspár. Matematikus. A ma esti volt a 19.
adás, melyben szerepelt, „régi motorosnak” számított már a játékban. Ő a csapat
statisztikusa, mindig, mindent szigorúan megtervez. Szereti a teniszt. A zentai
Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumból ballagott el. A biztosítási szakmában
dolgozik. Soha nem járt még a Balatonon. Gyorsan pörög az agya, gyorsan pörög a
nyelve is. Az adás előtt gyakorolta, hogy szépen, érthetően ki tudja mondani,
hogy nem áll az alku. Azt is, hogy áll az alku.
21 táska, 21 esély. Róka nem vitte el az
50 milliót, pedig a pénzt rejtő táska még játékban maradt. Benn volt még a
robogó, a labdakilövő és a 3 millió forintot érő táska. Nem kockáztatott. Nem
hívta ki maga ellen a sorsot. Alkut kötött az Igazgatóval, 2,8 millió forinttal
távozhatott a stúdióból.
Visszanéztem gyorsított tempóban a legelső
adást. Rókánál akkor is a 14-es táska volt. 3 millió forintot rejtett. Mint ahogyan
ma is. Valószínűségszámítás…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése