Anya
vagyok. A köbön. Nő vagyok. Ember vagyok. Nem VMSZ-es, nem MM-es. Haladok a
korral, de nem éppen ezekkel a haladókkal. Este, lefekvés előtt elolvasom a
híreket, tájékozódom a nagyvilági, kisvilági eseményekről. Követem a
történéseket, véleményem is van. Egyszer ilyen, máskor olyan. Mindig meghallgatom
mindkét felet, saját belátásom szerint adok igazat hol ennek, hol annak. Olvasom
a Magyar Szót, a Szabad Magyar Szót, a nem helyesen írt Jó reggelt Vajdaságot,
A Délhír hírportált, hetilapjainkat, a szerb sajtót. A pártok közleményeit. Nézem a live-okat a
neten. A tüntetésekről szóló beszámolókat és nem beszámolókat.
A
lányom keresztmamija tanár. Anyukám tanár. Nagyanyám tanítónő volt. A
kolléganőm férje tanár. A szomszédasszonyom tanár. Ismerem a véleményüket,
hallgatom az iskolai gondjaikat. Mesélnek a diákokról, a szülőkről, a nem
működő demokráciáról, az iskolai agresszióról, a „megkötött kezekről”, a
különböző új törvényekről, az átlag alatti fizetésekről, az egyre nehezebb
megélhetésről. Mindannyian rendes, családos emberek. Szeretik, sőt, mondhatom,
imádják a gyerekeket. A hivatásukat. Fontosnak tartják, hogy az órán neveljenek,
ne csak oktassanak. A diákok Newton III. törvényét elfelejtik, de a meghitt
beszélgetésekre még a húszéves osztálytalálkozón is emlékeznek. Haladnak a korral, követik az újításokat. Van
facebook profiljuk, az iskolás gyerekek az ismerőseik. Külön csoportjuk van az
osztályuknak, ott beszélik meg az aktuális kérdéseket, ott lehet vicceskedni is.
A
keresztmami középiskolai tanár. Nagyon jó tanár. Ez nem csak az én véleményem,
a diákoké is. Szigorú, következetes, megérti a „kisfelnőtteket”. Reálisan
osztályoz, őszinte. Soha nem kapott rosszabb jegyet nála az a diák, akinek nem
egyezett a véleményével. Az a lényeg, hogy indokolja meg az állítását. Egészséges
vita alakul ki a közösségben. A negyedikes gimisekkel beszélgettek a
választásokról is. Érvek, ellenérvek hangzottak el. Különböző álláspontok. Szavazni,
nem szavazni, kire szavazni. Mindenki elmondhatta a véleményét, következmények
nélkül.
Egy
tanár is ember. Véleménye is van, hála Istennek! Hogy ezt megosztja a közösségi
portálon, szíve joga. Nem is értem a Jó reggelt Vajdaság oldalon megjelent cikket.
A lejáratást. Három tiszteletreméltó emberről van szó. Három nőről. Három
tanárról. Akiknek a véleménye nem egyezik a jelenlegi hataloméval. A három tanárnő
le is írja. Nyíltan vállalja. (Nem úgy,
mint a cikk írója, Picúr.) Inkább ezt tartom gerinces hozzáállásnak, mint a
szép jó reggelt, szép jó napot, szép estét rózsás megosztásokat. Az nem gond, ha egy tanár, egy óvónő VMSZ-es
tartalmat oszt meg? Körül lehet nézni a neten, vannak szép számban!
Higgyétek/higgyék
el, nagyon sokan egyeznek a három tanárnő véleményével. Tanárok és nem tanárok. Csak nem teszik nyilvánossá.
Féltik a férjük/gyerekük/saját munkahelyüket. Én büszke vagyok, hogy ilyen tanáraink
vannak. Nem meghunyászkodók, szolgalelkűek, hanem bátrak, büszkék. Kalapot
emelek előttetek!
Rúzsa
Magdi és Presser Gábor száma jutott eszembe. Az én szövegem nem éppen egy
irodalmi alkotás, de ennyi tellett tőlem.
Egyszer gondolkodhatnál,
aztán jól szavazhatnál,
És akkor reményt
kelthetnél, s rögtön jól is dönthetnél.
Vagy
inkább hatos maradtál? Nálam Te levizsgáztál.
Simán kitörölhetnél,
fekete-fehérbe kényszerítettél.
Egyszer
megszoríthatnál, aztán hívogathatnál,
Egyszer salátázhatnál,
aztán hazudozhatnál,
Egyszer festegethetnél,
aztán fenyegethetnél.
Egyszer parancsolhatnál,
egyszer be is zárhatnál.
Egyszer támogathatnál,
s akkor sokat kínálnál,
S én meg
tiltakozhatnék, kicsit nagyon remegnék.
Egyszer
elkergethetnél, aztán sírva kérhetnél,
Aztán hiába
ölelnél, nem hagynám: elmennél.
Egyszer ígérgethetnél,
széllel szemben pisilnél.
Aztán
szépen beszélnél, bűnbakot is keresnél.
Egyszer másként
tehetnél, a tükörbe is nézhetnél,
A végén rá
is jöhetnél, az életeddel fizetnél.
Egyszer tiltakozhatnál,
mintha ellentmondanál,
Aztán megvilágosodnál:
Ronda vicc volt, bánom már!
Egyszer agyam
kimosták, aztán újra kimosták.
Egyszer ellentmondhatnál,
aztán nyugodtan alhatnál.
.
S akkor
úgyis tehetnél, mintha tényleg léteznél...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése