Hozzád szólnak a soraim, te biciklis,
akinek az este minden jót és szépet kívántam… A családodnak is, a felmenőidnek
is, sőt, még az utódaidnak is… Olyan cifrán káromkodtam, hogy egy kocsis
megirigyelhette volna…
Nem sokon múlott az életed. Meg az sem,
hogy az enyém tönkretedd. Milliméterek választottak el attól, hogy lecsapjalak
kis autócskámmal az útról. Te nyugodtan tekertél, lehet, hogy azon
gondolkodtál, hogy mit ad az asszony vacsorára, vagy azon, hogy a gyereked
hazaért-e már a szomszédból… Az utolsó másodpercben vettelek észre. Nem
mobiloztam, nem cseverésztem, nem vertem a zene ritmusára a kormányt, hanem figyeltem
az utat… Te láthatatlan voltál. Sötét volt, még egy szerencsétlen macskaszem
sem volt a bicajodon… A ruhádon sem villant meg semmi. Úgy elvoltál a
nagyvilágban…
A
kerékpáros balesetek legfőbb oka, hogy éjszaka kivilágítás nélkül vesznek részt
a forgalomban. Legalább te ne rontsd a statisztikát!
Kérlek, könyörgöm, húzzál fényvisszaverő
mellényt! Különben is kötelező lakott területeken kívül. Ha a mellény nem
tetszik, ha kényelmetlen, ha nem illik a nadrágod színéhez, ha szerinted kukásmellényre hasonlít, akkor vegyél fel bármilyen
ruhát, kabátot, ami visszaveri a fényt… Nem kérem, hogy úgy csillogj-villogj, mint
egy karácsonyfa, de valahogy adj életjelt magadról…
Legyen lámpád, elől fehér, hátul piros…
Villogjon a sötétben… A kerekeiden, a küllőiden is villanjon meg valami… Így már tekerhetsz, ahová csak akarsz...
Lakott területen belül is ajánlott, hogy
így nézz ki… Mert az utcai közvilágítás sem épp a legjobb mindenhol… Rosszak a
látási viszonyok. A te érdeked is. Neked is van családod. Téged is szeretnek.
Hazavárnak. Biciklistül. Egészben, épségben. És én sem szeretném a börtönben végezni...
Balesetmentes kilométereket mindannyiunknak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése