Megnyitották a szabadkai zsinagógát.
Európa második legnagyobb zsinagógáját. A magyar szecesszió egyik legszebb emlékét.
A zsinagóga tervét Komor Marcell és Jakab Dezső eredetileg Szegedre készítette,
a szegediek azonban túl különlegesnek találták. Így lett Szabadkának
zsinagógája 1903-ban. Kívülről szerb, belülről magyar támogatásokból újult meg
az épület. A zsinagóga nemcsak a zsidó hitközség tagjainak jelent nagy örömet,
hanem turisztikai, kulturális szempontból a városnak, a lakosoknak is.
Szabadkán
alig lehetett ma közlekedni. Az épület előtt szívecskék várták az elnökünket. A
már bent lévő majdnem ezer meghívott felállva, tapssal köszöntötte a bevonuló
elöljáróságokat. A díszvendégeket, Aleksandar Vučić szerb államfőt és Orbán
Viktor magyar kormányfőt. Igaz, nem olyan nagy tapssal. Az első sorban
foglaltak helyet. Fényképészek, sajtósok, tévések keresték a minél jobb helyet,
hogy megörökítsék e pillanatot. Majd szépen elvonultak előlük. Orbán Viktor
kalapban, Vučić szemüvegben, Pásztor István pedig fején kis kipával jelent meg.
A kipa vagy kapedli szó szerint kupolát
jelent. A kis kerek fejfedő héber neve.
A vendégeket szerb és magyar nyelven
üdvözölték. Nógrádi Gergely a budai Frankel Leó utcai Zsinagóga kántora.
2015-ben Európa kántorhangjává választották, 2016-ban pedig amerikai
koncertturnéja során megkapta a Zsidó Pavarotti kitüntetést. A világhírű főkántor
a 121. zsoltár eléneklésével tette ünnepélyesebbé a nagy napot.
A himnuszok következtek. Többen
énekelték a magyar himnuszt, mint a szerbet. Egy dokumentumfilmet is
levetítettek a szabadkai zsinagóga újjászületéséről. Isak Asiel, a szerbiai zsidó
hitközség főrabbija a régi időkre emlékezett, arra, amikor 23 évvel ezelőtt
belépett az elhagyatott, üres épületbe. Úgy érezte, megállt az idő. A szabadkai
kis közösség most még közelebb hozta egymáshoz a szabadkaiakat, a magyarországiakat,
a Szerbiában élőket, fejezte ki örömét a főrabbi. Mindkét ország kormányának
köszönetet mondott, hogy újra megnyithatja kapuit a zsinagóga, hogy
találkozások színhelye lesz, hogy Tórát olvashatnak.
Benjámín Netanjáhú, Izrael
miniszterelnöke sajnos nem tudott jelen lenni az átadó ünnepségen, de levelet
küldött a szerb elnöknek, melyben örömét fejezte ki, köszönetet mondott.
Félperces vastapssal köszöntötték a
szóra kért magyar miniszterelnököt. Négy évvel ezelőtt ígérte meg, hogy segít a
felújításban. A magyar kormány az épület felújítására több mint kétmillió eurót
biztosított. Nekik köszönhető, hogy a zsinagóga belső terei, berendezései ismét
teljes pompában láthatóak. Orbán visszaidézte az egyetemista éveit. Elárulta,
hogy az egyik kedvenc dala volt a Szól a kakas. Több változat él, hogy honnan ered
a dal, az egyik szerint a nagykállói csodarabbi kedvenc dala volt. Nekik, a
80-as évek egyetemistáinak nem a dal eredete volt fontos, hanem hogy egy szabad
világ virradjon fel. És íme, szabad világban élünk. Összefogtak szerbek, zsidók,
magyarok egy jó cél érdekben. Visszaadták a zsinagógának, a gyülekezés házának
a régi fényét. Az épületet magyar népművészeti motívumok díszítik, hosszú
évszázadok csiszolták össze az itt élőket. Üzenet ez a világnak, ilyen ez az Európa,
melyben élni akarunk, ebben a környezetben tudjuk elképzelni a jövőnket. Ha Európa
kulturális altalaját kicserélnék, akkor lehet, hogy egy ilyen eseményre nem
kerülhetne sor. Magyarország sürgeti Szerbia EU-tagságát, mert már régóta ott
lenne a helye. Ehhez kívánt Vučić barátjának sok sikert. Taps.
Fél méterrel feljebb emelték a
mikrofont. Szerbia elnöke érkezett. Csodálattal nézett körül. Majd számomra
meglepően rövid ideig beszélt. Röpke 9 percig. Tízszer megköszönte barátjának a
segítséget. Kiemelte, hogy sosem voltak még ilyen jók az egymás közötti
kapcsolatok. Kérte a magyar miniszterelnököt, hogy még többet segítsen az
itteni magyaroknak, mert ezzel a szerbeknek is jót tesz. Orbán sosem hibáztatta
Szerbiát, még csak meg sem dorgálta, ha vétett valamiben. Ezt is megköszönte.
Taps. Ölelkezés. Taps.
Az ünnepség a Szól a kakas
eléneklésével fejeződött be. A zsidók zsoltáros virrasztások, egyéb vallási
ünnepek alkalmával éneklik.
A sajtótájékoztatót már nem vártam
meg. Nem akartam meghallgatni az ömlengéseket, hogy milyen jól élünk. Nem
akarom széttrollkodni ezt a jelentős alkalmat. Elég volt hallgatni, ahogy az
ünnepségen fényezte egymást a két főnök. A két excellenciás.
Igazság Istene, hallgasd meg most
szavunkat! Isten áldd meg a magyart! Megbűnhődtük már a múltat és a jövendőt is…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése