A mindenhez értő, mindent legjobban
tudó, mindenről véleményt mondó nagyfőnök ma aggódó arckifejezéssel jelentette
be, hogy egyre kevesebben vagyunk Szerbiában. Az ő feladata, hogy ezt
megállapítsa, és figyelmeztesse a lakosságot a veszélyre. Szerbia elnökeként, aki
a legfelelősebb ember az országban, akit a lakosok hatalmas többséggel
választottak meg, az a kötelessége, hogy a katasztrofális következményekre figyelmeztessen.
1950-ben, olvasta a papírjáról
szemüvegét levéve, Szerbiában 163 297 gyermek született. 2017-ben, olvasta
a papírjáról szemüvegét feltéve, 65 002. Drámai csönd. Százezerrel
kevesebb. Az elmúlt tíz évben 3890 tagozattal lett kevesebb az általános
iskolákban. Sokat gondolkodott, hogyan tudna változtatni ezen a helyzeten,
mondta száját megnyalva. Mert ő éjjel-nappal azon agyal, hogy nekünk jobb
legyen, hogy nekünk is legyen majd egyszer nyugdíjunk. Munkatársaival naponta
harcolnak minden egyes munkahelyért, minden egyes gyárért, hogy a lakosoknak
jobb életkörülményeket biztosítsanak. Az idén jelentősen emelkedni fognak a
nyugdíjak, a fizetések. És kijelentette, hogy tudja, a lakosok most először,
sokkal jobban érzik magukat. És nem szakadt le a plafon, nem lett földrengés,
árvíz. A kínaiak ezer évre előre gondolkodnak, folytatta, a mi vezetőink most
csak ötvenre szeretnének. A kormány segíteni akar az anyáknak. Óvodákat,
iskolákat építenek, újítanak fel folyamatosan. Az első gyermek után kifizetendő
támogatás egyszeri 100 ezer dinárt tesz majd ki. A második gyermek után két
évig havi 10 ezer dinár jár majd. A harmadik gyerek 10 éves koráig havi 12 ezer
dinárral lesz gazdagabb. Ha valaki a negyedik gyermekre is vállalkozik,
összesen 18 ezer euró támogatást kap az államtól.
Nem tudom, hogy mit jelent az a
mondat, hogy a rendelet júliusban lép életbe, de csak 2019 januárjától
alkalmazzák majd.
Szép ez a népesedési program. Egy
normális országban. Arra nem gondol a nagyfőnök, hogy az elmúlt tíz évben az ő
politikája is hozzájárult ahhoz, hogy csökkent az iskolákban a tagozatok száma,
hogy kevesebb gyerek született, hogy sokan Auf Wiedersehnt mondtak az
országnak? És hogy hiába mesél, monologizál órákon keresztül, az emberek nem
tudnak megélni a fizetésükből…
Van egy olyan érzésem, hogy több
olyan nő fog szülni, aki nem törődik a gyermekével… Aki majd várja a szociális
segélyt, meg a családi pótlékot… Azoknak pedig, akik dolgoznak becsületesen,
nem nagy motiváció lesz a havi tíz piros…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése