Szabadka első embere, Bogdan Laban
sajátságos stílusban kért bocsánatot. Az Insajdernek megerősítette a hírt, hogy
nézeteltérése volt a belgrádi Építőmérnöki Kar tanárával, volt egy kis
szócsatájuk, de nem ütötte meg. A FELVÉTELEN hallatszódik, hogy miközben egy
fiatalabb férfi is szidja Vladimir Polovinát, elcsattan két pofon.
A polgármester azt állítja, még nem
hallotta a felvételt, de elismeri, hogy mondta, hogy a gégéjét csupálja ki
Polovinának. Ez azonban szerinte nem életveszélyes fenyegetés. Gondolom, az sem
számít szerinte semminek, hogy kutyának nevezi, hogy veréssel fenyegeti, azt
kiabálja, hogy elégeti, hogy betoncsizmát ad rá, a családját szidja, hogy
nemileg közösülne az anyjával, hogy… Hogy ordít, mint az állat, minősíthetetlen
hangnemben. Kis baráti csevej, nézeteltérés. Bármi miatt is történt az eset,
akkor is megengedhetetlen. Senki sem viselkedhet így a másik emberrel, egy
polgármester meg semmiképp.
Laban bocsánatot kér Szabadka és Szerbia
polgáraitól, de azt azért hozzáteszi, hogy ez az ember semmi jót nem érdemel.
Elismeri, hogy hibázott, hogy nem megfelelő hangnemben beszélt, de provokálták,
ezért viselkedett így. A lemondásról nem gondolkodik. Nem érzi magát bűnösnek. Vállalja
a politikai következményeket. Polovina csütörtökig nem nyilatkozik, ekkor
hallgatják ki ugyanis az ügyészségen a tanúkat. Hogy milyen jogállamban élünk,
az is bizonyítja, hogy amikor Vladimir Polovina elment a rendőrségre, hogy
bűnvádi feljelentést tegyen, akkor előzetesbe helyezték, az ügyvédje szerint
mindenféle indok nélkül. Pillanatok alatt sértettből gyanúsított lett.
A rezsimhű újságok továbbra sem közölnek
egy sort sem az ügyről. Hallgat az államelnök, hallgatnak a haladók koalíciós
partnerei is Szabadkán. Ez normális?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése