Zongoráztam a távirányító gombjain. Ez
az össze-vissza kapcsolgatás egy idegesítő férfiszokás (tisztelet a kivételnek),
de úgy néz ki, az én agyamban/kezemben is van ilyen késztetés. Nem a
percenkénti csatornaváltás rekordját készültem megdönteni, hanem semmi érdekest
nem találtam. Belenéztem az egyik adásba, azután váltottam. Belenéztem a másikba
is, majd váltottam. A hetvennegyedik csatornánál leragadtam. Egy angyalfalat
kiskutyánál. Riadtan figyelte a körülötte lévő embereket. Alig mozgott. Félt,
de valahol a lelke mélyén érezte, hogy segíteni szeretnének rajta. Nem úgy,
mint azok a gonosz emberek, akik bekenték ragasztóval. A ragasztó teljesen
megkeményedett a bundáján. A kis kutyuska annak köszönheti életét, hogy az
állatvédők megtalálták, orvoshoz vitték, levágták az össz szőrét. Időben kapott
segítséget, szeretetet, reményt a további jó életre.
Az állatkínzók változatos módszereket
alkalmaznak, az emberi kegyetlenség nem ismer határokat: petárdát tesznek a kutya/macska szájába, ledobják az emeletről,
kidobják az autóból, ütik-verik, megmérgezik, harcra nevelik őket.
Fáj
a lelkem, amikor ilyent látok, hallok. Nem kívánok senkinek semmi rosszat, de ahogy
a szomszédasszonyom mondaná, rohadjon le a keze annak, aki védtelen állatot
kínoz, bánt, éheztet.
A törvény is szabályozza, hogy az állatoknak
tilos fájdalmat, szenvedést, sérülést okozni, nem szabad őket kínozni. A magyarországi törvények értelmében 2016.
január elsejétől tilos a házőrzőt láncra kötve tartani. Két éves
szabadságvesztéssel büntethető az az egyén, aki állatát az utcára teszi, a
védtelen jószágot a sorsára hagyja. Három év járhat, ha az állatnak különös
szenvedését vagy a halálát okozza. Szerbiában 2006 óta van állatvédelmi törvény.
2009-ig pénzbírsággal vagy 6 hónapig terjedő börtönbüntetéssel sújthatták a
bántalmazó embert, ez megváltozott, ma akár 1 éves börtön is lehet a büntetés.
Ha több állatot bántalmaz, elméletben 3 évig is terjedhet. Feltenném a költői kérdést,
hogy felénk hány embert ítéltek már el emiatt? Így a törvény kutyaszart sem ér! Amerikában egy férfit idegesített háziállata ugatása. Ragasztószalaggal
szorosan körbetekerte a száját. Az eb több műtéten esett át, nyelve egy részét
el is veszítette. A férfit 5 év börtönre ítélték. Még a bíró is sajnálta, hogy csak
ennyi a maximálisan kiróható büntetés Dél-Karolinában.
Az állatkínzást minden jóérzésű ember
elítéli. Megpróbál tenni ellene. Érdekli ez a nemtörődöm gazdákat? Hány esetben
nem foglalkoznak a kutyussal, macsekkal, nem etetik, itatják normálisan, elhanyagolják
őket… Még közmondás is van: Bizonytalan, mint a kutya vacsorája. Hány kóbor állatot
láthatunk az utcán, akik falkában keresik táplálékukat? Azt a kutyafáját!
Ők védtelenek, szeretetet, törődést
igényelnek. Éreznek. Képesek szenvedni, tudnak örülni. Hálásak a jó szóért. Az állatvédő szervezeteknek,
a kutyát örökbe fogadóknak minden elismerésem, hiszen nem egy alultáplált,
bántalmazott, szerencsétlenül járt csahost mentettek már meg.
Be kellene tartani a törvényeket. Meg
kellene igazából büntetni a kínzókat. Változtatni kellene egyesek felfogásán. Nevelni
kellene a gyerekeket.
Sok a kellene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése