A
világon többen dobják el önként az életüket, mint ahányan háborúk vagy
emberölés áldozataivá válnak. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint
évente majdnem 1 millió ember lesz öngyilkos világszerte. Még
többen vannak azok, akik próbálkoznak. Évente 10 és 20 millió között változik a
számuk. Magyarország az uniós összehasonlításban még mindig az élmezőnyben van,
de a statisztikák azt mutatják, hogy egyre kevesebben követnek el
öngyilkosságot: 2014-ben 1927-en. Szerbiában 2015-ben 1064-en.
Egy
több gyermek vet véget önkezűleg az életének. Ijesztő, hogy az öngyilkosságot
megkísérlő fiatalok száma egyre magasabb.
Újvidéken
egy 14 éves fiú leugrott a hetedik emeleti lakásuk teraszáról. A helyszínen
életét veszítette. Előtte összeveszett az édesanyjával. El sem tudom képzelni,
hogy mit érezhet egy anya, aki biztosan jót akart gyermekének, de valamit nem engedett
meg neki, összeszidta. Hogy lehet így tovább élni?
Negotinban
egy 13 éves kislány egy siló tetejéről (30 méter magasból) vetette magát a
mélybe. Előtte a fiújának küldött egy sms-t: Mindig az enyém maradsz! A fiú
elmondása szerint nem vesztek össze, szerették egymást.
Bor
városkában egy negyedik osztályos kislány azt mondta anyukájának, hogy elmegy
kilakkozni a körmét. Fél óra múlva a szobájában találtak rá, felakasztotta
magát. 11 éves volt.
Júliusban
egy 6 éves kisfiú a cipőfűzőkkel játszott. Nagyanyja kötötte fel az ablakra,
hogy könnyebben be tudja csukni. A kisfiú egy székre állt, a nyaka köré tekerte
a cipőfűzőt. A szék kibillent. A szomszéd látta meg a lógó testet. Nem lehetett
megmenteni az életét. Biztosan nem akart öngyilkos lenni.
Augusztusban
Dimitrovgradban egy 13 éves kisfiú azt mondta testvérének, hogy a padlásra
megy, megeteti a galambokat. Egy kábellel akasztotta fel magát. Nővére azt
hitte, hogy csak játszik, de amikor nem adott semmilyen életjelt, hívta a
mentőket. Az orvosok már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Félt az
angol pótvizsgától.
Szeptemberben
egy moholi 18 éves fiatalember akasztotta fel magát a Tisza partján, az erdőben.
Barátai találtak rá. A fiú családja kilátástalan anyagi helyzete miatt lett
öngyilkos.
Kragujevacon
egy 15 éves fiú iskolástáskáját egy tömbház bejáratánál hagyta. Felment a 15.
emeletre, a lépcsőházban betörte az ablakot, majd kiugrott. Holttestét a lakók
találták meg.
Egy
hónappal ezelőtt egy 8 éves čajetinai
kisfiú
kint játszott barátaival az utcán. Délután anyukája behívta, hogy tanuljon. Ő
meg is oldotta a háziját, majd bezárkózott a fürdőszobába. Fürdőköpenye övére felakasztotta
magát. Szülei rátörték az ajtót, egy hétig kómában volt, az orvosok nem tudták
megmenteni az életét. Ki tudja, mi járhatott a kisfiú agyában? Milyen gondok
gyötörték? Már nem tudja elmesélni.
Október
közepe óta keresnek egy belgrádi 17 éves fiút. Az után tűnt el, hogy legjobb
barátja öngyilkos lett. Barátnőjének küldött egy sms-st, hogy nem látja
értelmét az életének, kérte, hogy a nagyapja mellé temessék el. A halászok
láttak egy fiút, hogy a hídról a Száva folyóba ugrott.
Ma
reggel egy 15 éves lány akasztotta fel magát. A bori Műszaki Középiskola
elsős diákja volt.
A
felnőttek sokszor úgy gondolják, hogy egy gyereknek nem lehet semmi baja,
hiszen mi más dolga van azon kívül, hogy játsszon, tanuljon, óvodába, iskolába
járjon. Nem kell még dolgoznia, persze bevonhatják a házimunkákba, vigyázhat a
testvérére.
Hányszor
hallottuk a következő mondatokat?
- Mi újság az iskolában? – Semmi.
– Kaptál jegyet? – Nem. - Indulj tanulni!
Pedig
az iskolában annyi minden történik! A matektanár 5 percet késett az óráról,
elmaradt a fizika ellenőrző, megúszott egy felelést… Az iskolában csúfolódnak
is, szerelmek is születnek. Hány szülő ejti ki a száján: „Fiatal vagy még a
fiúzáshoz/csajozáshoz, inkább a tanuláson törd a fejed!” Töri azon is a diák,
de ez is hozzátartozik a mindennapjaihoz.
Utána jön a Bezzeg az én időmben lemez. Ha nem beszélgetünk eleget a
gyerekünkkel, ha nem hallgatjuk meg, ha csak letorkoljuk mindenért, nem is lesz
őszinte hozzánk. Menekülni fog. A barátaihoz, az alkoholhoz, a kábítószerekhez.
Az öngyilkossághoz. Nem talál kiutat, úgy érzi, hogy senki sem érti meg, senki
sem szereti.
Kell
az egészséges szülői szigor, kell az, hogy a gyerek tartson a szüleitől, de azt
is éreznie kell, hogy rájuk mindig számíthat. Csak rájuk számíthat a bajban. A
gyerekkel együtt éljünk, ne a gyerekért! Figyeljünk rá! Ha szomorú, vigasztaljuk!
Ha vidám, nevessünk vele együtt!
Mindenkinek
lehetnek olyan lelki problémái, ami miatt az élet túl terhessé válik a számára.
A gyereknek is. Sokszor a felnőttek sem tudják a helyes lépést, a gyerekeknek
meg minden fekete-fehér. Őket is éri stresszhelyzet.
Ma
már kevesebb idő jut a családra. Mindenki megy önmegvalósítani magát, egyedül
maradnak az idősek, egyedül küszködnek a felnőttek, emiatt egyedül nőnek fel a
gyerekek.
Az
említett öngyilkosságok esetében az a közös, hogy mindenhol kedves, szerethető
diákról volt szó. Semmi jel nem utalt a hozzátartozók szerint a tragédiára. Takaros
ház, rendes, dolgos szülők, jó gyerekek. Nem értik, nem hiszik el az
öngyilkosságot, pedig a pszichológusok szerint az öngyilkosságnak mindig vannak
előjelei. Sajnos, ők már csak utólag tulajdoníthatnak jelentőséget ezeknek.
Lehet,
hogy kíváncsiság állt a háttérben. Látták a tévében. Interneten. Lehet, hogy
depressziósak voltak. Depressziósak nem csak a felnőttek lehetnek. Az is lehet,
hogy bántották őket az iskolában, csak nem tudott róla senki. Megviselhette
őket a szülők válása, egy szeretett személy elvesztése, valamilyen kudarc. Lehet,
hogy túl sokat vártak el tőlük. Mindenki azt hitte, hogy tökéletes életük van,
megvan mindenük, közben meg közel sem volt rendben minden, és ők folyton csak
az öngyilkosságra gondoltak. Lehet, hogy csak segélykiáltásnak indult. Hogy
figyeljenek rájuk. Akárhányszor megtörténik, hogy valaki véget vet az életének,
az emberek folyton az okokat keresik. Ez általában sokkal összetettebb annál,
minthogy egy vagy két dologra rá lehetne fogni, hogy ez és ez volt az ok, és semmi
más. Ha minden más rendben lett volna a gyerek életében, akkor nem kötötte
volna fel magát csak azért, mert az anyja sokat dolgozott, és nem volt otthon.
Gyerekek,
szeretnek benneteket! Biztosan van egy olyan személy a közeletekben, aki
segíteni tud. Aki meghallgat. Az élet nem mindig úgy alakul, ahogy szeretnénk.
Nem is mindig igazságos. Találjuk meg a szép pillanatokat, tűzzünk ki célokat,
soha ne adjuk fel… Hiányoznánk…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése