HOVÁ VEZET AZ ISKOLAI DEMOKRÁCIA?

                        Az iskolai oktatásban jelen pillanatban a gyerekeké a hatalom. A tanárok tekintélye megszűnt. Magyarul: A nagy demokráciában a gyerek szent és sérthetetlen, joga van mindenre, a kötelességeit meg nem tartja be. Szegény tanároknak semmi eszköz nincs a kezükben, amivel nevelhetnék, fegyelmezhetnék a diákokat. Óráról nem küldhetik ki, el kell tűrniük, hogy sértegetik őket, hogy zavarják az előadásaikat, hogy egyeseket néha megütnek, zaklatnak, kiszúrják az autója kerekét.               Azt hiszem, minden szülő elmondhatja, hogy gyereke osztályában van olyan tanuló, aki problémás. Aki miatt ellenőrzőket írnak, aki verekszik, zaklatja osztálytársait, aki káromkodik, aki kezelhetetlen. Nem is egy ilyen nebuló van. Megoldás meg nincs. Annyit mondhatnak a tanárok, a pszichológusok, a pedagógusok a „kis rosszaságnak”, hogy ejnye-bejnye, nono, nem szabad. És meg mit mondok az enyéimnek? Kerüljék, ne nézzenek rá, figyeljenek az órán. Hol vannak a jó tanulók jogai???? Feltettem már szülői értekezleten is a kérdést, de mindenki húzogatja a vállát, hogy ez van, el kell viselnünk a nevelhetetlen kölköket.  Amikor bementem fogadóórára, mintha egy bolondokházába léptem volna be. Üvöltés, rohangálás, válogatott káromkodások, egymás lökdösése, csókolózás a folyosós. Ez fogadott. Csak néztem, mint a moziban. Hiába igyekeztek az ügyeletes tanárok, ahogy megfordultak, kezdődött minden elölről. 
     Régen... Mertünk volna valamit is szólni...

        Az utóbbi egy hónapban egyre szörnyűbb tetteket követnek el a kiskorúak. És ismét tehetetlen mindenki. A rendőrség, az iskola, a szociális munkások. Nem büntethetőek, marad az ejnye-bejnye meg a nono. Se a nevüket, se a fényképüket nem lehet nyilvánosságra hozni. Védeni kell a személyiségi jogaikat. Ők nem törődtek a másikéval.

        November 1. – Egy 49 éves nő hazafelé tartott a munkáról. Egy 14 éves fiú kiugrott a bokorból, majd ütni-verni kezdte. A nő elesett, a fiú pedig meg akarta erőszakolni. A nő segélykiáltását meghallották, a fiú megijedt, elszaladt, de gyorsan elkapták.

        November elsején a szabadkai rendőrség 6 kiskorút hallgatott ki. Többrendbeli betöréssel, lopással, engedély nélküli gépkocsivezetéssel gyanúsítják őket.

        November 3. – Egy kiskorú fiú ellopta édesapja autóját, majd versenyezni kezdett barátjával, hogy ki tud gyorsabban vezetni. Elveszítette uralmát a jármű felett, a járókelők közé hajtott, majd elmenekült. Öt embert szállítottak kórházba.

        November 6. – Két kiskorú éjszaka betört egy lakásba. Pénzt, aranyat kerestek. A tulajdonos felébredt. Koponyacsonttörést szenvedett, mert többször is fejbe vágták.

        November 12. – Futballszurkolók csaptak össze este 10 órakor. Mindannyian kiskorúak voltak.  16 éven alattiak. Többüket kéz- és lábtöréssel szállítottak kórházban. Kettejüket szúrt sérülésekkel.

        November         13.  – Este 11 órakor három fiú szülinapról tartott haza. Útközben találkoztak a másik iskola diákjaival, akik rájuk támadtak. Az egyik elkövetőnél, egy 15 éves fiúnál 20 cm hosszú kés volt. Ezzel kakaskodott, majd hasba szúrt egy 14 éves gyereket. Társai elszorították a sebet, majd értesítették a mentősöket. Lélekjelenlétüknek köszönhetően megmentették barátjuk életét.

        November 22. – B.A. 16 éves fiút este 9-kor egy késsel hasba szúrta szintén kiskorú társa. A verekedés egy lány miatt történt, majd „véletlenül” előkerült a kés is.

        November 26. – Két 15 éves fiú egy 66 éves nőt kezdett el verni az utcán. Amikor elesett, elvették táskáját, leszakították láncát, füléből kitépték függőjét. Ezt a „tevékenységüket” folytatták, négy nőt károsítottak meg.

        November 28. – Egy 16 éves fiúnál fél kilogramm heroint találtak a rendőrök.

        December 2. – Egy nyolcéves fiú begyújtotta osztálytársa nadrágját, mert haragudott rá, nem szimpatizálta. A kisfiút égési sérülésekkel szállították kórházba.

        December 7. - Egy 16 éves fiú fogadott osztálytársaival, hogy nyakon mer vágni egy tanárnőt. A tét 30 euró volt. Megnyerte. A fiút, aki „ketrecharcos”, apja kiíratta az iskolából, ezért semmilyen fegyelmi eljárás nem indulhat ellene a suliban. Már másik tanári kart boldogít, mert a törvény szerint joga van bárhová beiratkozni.

        December 12-én hajnali négykor Újvidéken három 12 éves gyerek unatkozott. Begyújtották a kartondobozt, majd a két alvó hajléktalanra dobták. Ruháik lángra kaptak, és egyikük belehalt a sérüléseibe. Dragutin Todorčević 64 éves volt. A másik hajléktalant égési sérülésekkel szállították kórházba. A gyerekek a törvény szerint nem vonhatók büntetőjogi felelősségre. Pedig gyilkosok. Embert öltek.

        Ez nem a teljes felsorolás. Kérdezem én, amolyan költői kérdésként: Hol vannak a szülők? Mi van a szülők felelősségével? Mi lesz a későbbiekben ezekkel az „ördögfajzatokkal”? Azért dolgozzak, hogy az ő börtönkajájukat fizessem? Nem kellene a törvényen változtatni? Hová jut a világ? Taknyos gyerekektől (is) félnünk kell?

        Nem szeretem ezt a nagy demokráciát. Én sem sántultam meg, amikor apukám nyaklevest adott. Sőt! Akkor értettem meg sok dolgot. A körmöm is nő a földrajztanár körmöse ellenére.