2016. szeptember 30., péntek

APA MOSOGAT

-         Hogy én miért nem tudtam olyan jól férjhez menni, mint egyesek – rongyol be az irodába korán reggel Kata. Mire ideértem, már kifáradtam. Lehuppan a székre, mély levegőt vesz, és már folytatja is.  - Már hajnalban futottam, levittem a kutyát pisikélni, mert ha nem viszem le, az is az én gondom lesz. Szépen mondtam a gyereknek, hogy csak akkor legyen állatunk a lakásban, ha törődik is vele. Törődik ő, de nincs lelkem felkelteni fél órával előbb emiatt, meg hát én is megszerettem már Tysont, családtag lett nálunk. A férjem kitalálta, hogy mégis a kék nadrágját szeretné felvenni, amit persze nem vasaltam ki. Egy gyors vasalás is belefért fogmosás közben. A lányom müzlit kért reggelire, a fiam virslit. Sokszor érzem úgy, hogy mindent a seggük alá rakok, de én is így nőttem fel, meg alig éltem reggelente… Uzsonna kis dobozkákban, alma kis tasakocskában. Bevásárló lista a táskámban, mert hazafelé menet egy boltot is be kell iktatnom, feltéve, ha lesz fizetés, mosoly az arcomon, hogy jól induljon a napjuk. Háromig itt klotyóra is alig tudok elmenni, utána rohanok vásárolni, majd főzök holnapra, megtanulom a gyökvonást, a francia forradalmat meg a képzés helye szerinti részleges hasonulást. Meghallgatom, hogy ki, mikor, hol, miért, merre, meddig. Ez olyan jó, hogy ennyit csacsognak a gyerekek, meg minden ügyes-bajos dolgukat elmesélik, közben várják a tanácsaimat. Az apjukat csak este 9-kor látják, mert délután feketén dolgozik, nem elég a délelőtti fizetése a számlákra, különórákra, pedig értelmes, okos ember. Csak szar időben született szar helyen. Ő is türelmesen hallgatja a napi történéseket, talán ez ad neki erőt másnapra, hogy ne dőljön ki, dolgozzon ezerrel… Áldott jó ember, csak nem gazdagékhoz született, nem kapott házat, kocsit, milliókat. Otthon se ideje, se energiája mosni, főzni, takarítani. Imád ő bennünket, de nem jutunk egyről a kettőre. Valójában jól mentem én férjhez, szerelemből, nem érdekelt az anyagi oldal, meg a pénz nem boldogít, de azért jó, ha van.
Kata folytatná a mondanivalóját, de Borcsa félbeszakítja:
-       Gyertek, ezt nézzétek meg! Ilyen családok is vannak!
A gyerekeknek készült kis zeneszámban arról van szó, hogy Apa mosogat, és az olyan, mintha valamilyen mesében történne. Ó, Istenem, mire hasonlít ebben a kötényben! Felgyűrte az ingujját, úgy néz ki, mint egy nagynéni! Fényesíti az edényeket, úgy dolgozik, mintha ő lenne a mosogatógép! Biztosan valami rossz fát tehetett a tűzre, Anya megorrolt rá valamiért, ha már a mosogatórongyot nem tudja letenni. Mozi, előadás, opera helyett a mosogatótálnál tölti idejét.
Kielemeztük kávéivás közben a helyzetet. Mert mi mindig harminc perccel előbb érkezünk a munkahelyünkre, hogy nyugodtan vagy nem nyugodtan megbeszéljünk ezt-azt. A filmben szereplő családmodell szerint 3 gyerek az ideális. Lány-fiú-lány. Vidámak, játszanak. Nem játékokkal, tányérral, lábassal. Rend van a szobában, virág az asztalon, plazmatévé a falon. Gyümölcs a konyhában, szakállas, szemüveges apuka mosolyogva mosogat. Hogy mit gondol magában, gondoljuk hozzá. A gyerekek csúfolódva mutogatnak rá (most azt sem részletezném, hogy reagálna erre egy Apuka), kinevetik, a ha-ha is ott villog a képernyőn. Érkezik sötét kiskosztümben Anyuka, csípőre tett kézzel, topog a lábával, Apuka közben kutyasétáltató kislányról álmodozik. Mindez megismétlődik még egyszer. Apuka a végén nagyon ügyes, elkapja a tányért, igaz, földre vetődik a cél érdekében.

Gondolatainkba elmerülve kezdődött a munkanapunk. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...