Több Balašević koncerten jártam. Mind
felejthetetlen volt. A koncerten zenélt Schön Ignác is. Nem kellett bemutatni a
közönségnek. Mindenki ismerte. Mindig hatalmas taps köszöntötte. Most, amikor
megtudtam, hogy elhunyt a hegedűművész, először a Devojka sa čardaš nogama szám jutott eszembe,
majd a Slabo divanim mađarski...
A
koncerteken fergeteges hangulat uralkodott, ehhez hozzájárult Ignác játéka is.
Egy plusz élményt adott, ahogy úriemberként öltönyben húzta a talpalávalót.
Bajsza alatt elmosolyodott, beragyogta játéka a teret.
Szép
emlékek... A Vajdasági Rádió és Televízió zenekarának prímása, állandó
szereplője volt. A zene szeretete, a ritmus a vérében volt. Tehetségesnek
született. Ezt ki is tudta használni. Szerencsés ember, aki azzal foglalkozhat,
amit szeret. Ő ilyen volt. Zenélt. Megszólaltatta kedvencét, a hegedűjét.
Szerettük.
Megbecsültük az Embert, a Művészt, aki sok szép pillanatot adott nekünk.
Köszönjük. Játsszon ott fenn is, biztos jó hangulatot teremt majd... Isten
nyugosztalja!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése